Letenye

Letenye (horvátul Letinja) város Zala megyében. A Letenyei kistérség központja.


Nagyobb térképre váltás

Fekvése

A megye Horvátországgal szomszédos délnyugati részén fekszik, 22 km-re Nagykanizsától. Határában folyik a Mura folyó. A település legnagyobb része a Mura által feltöltött alföldön helyezkedik el, de határában észak felé kisebb dombok terülnek el (Julián-hegy, Öreghegy, Kecskehát, Béci-hegy).

Közlekedés

A város csak közúton érhető el, de közúti infrastruktúrája igen fejlett. A városban üzemelő határátkelőnél ér véget a Budapest–Székesfehérvár–Siófok–Nagykanizsa felől érkező 7-es elsőrendű főútvonal, illetve a Nagykanizsa felől futó, 2004-ben átadott M70-es autóút. Letenyéről Lentibe vezet továbbá egy fontos mellékút, amely mellé a növekvő szlovén-magyar forgalom miatt autópályát is terveznek (ezt a tervet már elvetették). A városba futnak továbbá a környező településekből az utak.

A térség autóbuszközlekedése más Zala megyei városokéhoz hasonlóan szintén fejlettnek mondható. A településen lévő buszállomásról a környező településekre, Nagykanizsára, Lentire és Zalaegerszegre sűrűn, Budapestre vasárnap indulnak buszjáratok.

Története

Letenye első említése 1341-ből való, Letyne formában. Neve szláv eredetű (leto: „nyár”.) Ekkor a Széchy család birtokában állott, és kiemelkedő jelentőséggel bírt a környéken. 1367-ben a király vásártartási jogot adott a településnek, amely 1498-tól mezőváros.

A török hódoltság idején többször is elpusztult, a 17. század végén elveszítette mezővárosi rangját. Később pestis pusztította a lakosságot. 1971-ig járási székhely. Fejlődésnek igazán csak az 1930-as években indult újra.

A településen 1923 óta működik közúti határátkelő.

1929-ben Béc, 1935-ben pedig Egyeduta községet csatolták hozzá. Városi rangját 1989. március 1-jén kapta.

Nevezetességei

  • Szapáry-Andrássy-kastély
  • Szentháromság római katolikus plébániatemplom
  • Aranybárány fogadó - épült 1800 körül barokk stílusban

A kastály parkjában egy több mint 250 éves platánfa áll Turizmus

  • termálfürdő

Híres emberek

  • Kalivoda Kata (1877–1936) festő
  • Korach Mór (1888–1975) vegyészmérnök, akadémikus
  • Korach (Komját) Aladár (1891–1937) költő, újságíró
  • Korach (Kenyeres) Júlia (1895–1958) politikus, publicista
  • Nagy Feró énekes
  • Olgyay Miklós (1904–1958) biológusprofesszor
  • Patzner (Perényi) István (1860–1906) műfordító, egyházi író
  • Schram Ferenc (1923–1975) zenetörténész, néprajzkutató

Forrás: Wikipédia